Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Nábigha Ad-Dhubjáni
VERSE

(megh. VII. sz. elején)
Jékely Zoltán fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Bocsánatkérő kaszida

Istenemre, akinek én Kábáját megsimogattam,
s a bálványokra, melyekre áldozatok vére alvad,
a hívőkre és az ott oltalmat kérő madarakra,
melyeket Ghil és Száád lápja közt zarándokok cirógatnak:
Nem mondtam én semmi rosszat, csak rám fogták, elhiggyétek,
ostorom kezem ne tudja felemelni máskülönben,
és hadd sújtson engem Uram oly rettentő büntetéssel,
melytől szeme könnybelábad, ki hazugul vádol engem.
Mit az emberek beszélnek rólam: szerencsétlenné tett,
szavaikat a szívemre ökölcsapás módra osztván.
Megtudtam, hogy Abu Kábusz fenyegetett és gyalázott,
márpedig nincs nyugta annak, kire mordul az oroszlán.
Irgalmazz hát! Váltságdíjam legyen egész törzsem-népem,
s mit csak gyümölccsé varázsol a vagyonom és családom!
S még ha körben áll is esküdt ellenségeim csapatja,
ne teremts a falhoz, hiszen nincsen másom a világon!