Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Abu Iszhák Ibráhim ibn Abdulláh ibn Khafádzsa
VERSEI

(megh. 1138. Kelet-spanyolországi)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Esti hangulat

Szürcsölöm a bort az este lomha, langyos szelletében;
egy-egy árny a fal fehérén játszadozva megremeg.
A virágkehely kitárult szem, amelyben könnyek égnek,
s mosolyog a tó: vizében tiszta tükrök fénylenek.
Mindenik felhő: akár a villámokból lobbanó fény,
mintha lovasok hadában lenne zászlók erdeje;
a bereknek rejtekében minden ág oly félve rezzen,
s fuldokol a folyó medre, völgye bő vízzel tele,
mely a hálás csipkebokrok ágait a földre hajtja,
míg az ágon gerlebúgás hangját rezgeti a lomb.
Száll az édes illat, árad kertek tarka köntöséből,
s mindenütt az illatoktól mámoros szellő csapong.
A nedves, nagy levelekre fény-ezüstöt hint a harmat,
majd aranyport szór reájuk a leszálló alkonyat.
Szemem ámul: bűvölettel néz a felhők fátyolára
s álom környékezi bágyadt, lassú pillantásomat:
lomhán pillogatva nézem az ivó vendégeit,
kik az élet sűrű gondját az italba temetik.

(Molnár Imre)


Az éjjel

Ó szerelemnek éjszakája,
által virrasztom sírdogálva,
nincs menekvésem fantomától,
s lelkem az éggel együtt gyászol,
csillagok sorsán tépelődve:
mert foglyok ott fönn mindörökre.
Az ég duzzadó tengerének
sohasem ér dagálya véget,
átmenni rajta szem se bírna,
ha a tejút nem volna hídja.

(Varságh János)