Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Iszmáil Szabri
VERSEI

(1855-1923. Egyiptomi)
Varságh János fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Elmélkedés a halálról

Életedet ha meguntad,
térj vissza a föld ölébe,
úgy elringat, úgy megnyugtat,
terhét nem is veszed észre.
Földanyánk ad boldog enyhet,
gyöngédebb ő, mint a másik,
ki azért szült csak, hogy szenvedj
az utolsó állomásig.
Nem te múlsz el a halállal,
semmi okod félni tőle,
csak a gond mi messze szárnyal,
ha kiérsz a temetőbe.
Életét a halálon túl
minden halott tovább éli,
bárha minden máskép fordul
mint a véges ész reméli.
Visszatér a föld porába
testünk, mely csak ide tévedt,
de az öröklét honába
változatlan él a lélek.


Könyörgés

Ó lányka, jöjj: a szépet látni kell!
A termeted szép szál virág,
arcod az édenkert nekünk.

Mosolyt ragyogva fényt deríts
az édenkertre és beszélj:
pergesd reánk szavadnak gyöngyeit.

Az égből szálltál hozzánk angyal szárnyán
mi dőre volna rólad mondani,
hogy földből s vízből vagy, mint én.

Leplezd le, tárd ki enmagad,
elámulunk, mi szépet látni itt:
mit Allának hatalma alkotott.

Az angyalszárnyat válladon: mutasd!
Hogy szobrot véssen, művészkéz
a tiszta fény tömbjét faragta meg.

Ezüst forrás a szép, mi vagy,
hol szomjú lélek gyógyulást iszik,
légy jó, ó drágalátos csermely!

A szomjazóknak egyformán kínáld
vized s a holtra tikkadt szív
húzódjon meg bűbájod szent körén.


A tintatartó

Forrásodtól, tintatartó,
bőven igyanak a tollak,
kik időnként, mint kitartó
vándorok, zarándokolnak.
Útjukat tedd változóvá,
mint az égbolt, mint a felhő,
változz néha csendes tóvá,
majd patak légy, lágyan csergő.
Légy a tudás tisztelője,
és azoknak, kik szolgálják
tárd ki kebled, hogy belőle
kimerhessék, ami drágább.
S a csillogó legtisztábból
bő kézzel csak annak nyújts át,
ki elfordult a világtól,
kutatva a titkok kulcsát.
Mert ha egyszer a zsarnokság
kér a tudatlantól kölcsön,
s gonoszságból kever tintát,
hogy romlásba jókat döntsön:
egy feladat várhat rád csak,
fesd a tintát sötétebbre,
hogy ki vermet ásott másnak,
maga menjen tönkre benne.